A klaszter és a réteges mintavétel közötti különbség A

Klaszter és a rétegzett mintavételezés

szedését végzik el. A felméréseket a marketing, az egészségügy és a szociológia területén végzett mindenféle kutatásban alkalmazzák. Általában egy populációmintát veszünk, mert a teljes népességre vonatkozó felmérés drága lesz. Eltekintve attól, hogy a mintavétel gyorsabbá teszi az adatgyűjtést, mivel csak a lakosság egy kis részét érinti. Biztosítja továbbá az összegyűjtött adatok helytállóságát és helytállóságát, valamint egységességét és hasonlóságát.

Mielőtt a mintavétel elvégezhető, meg kell határozni az érintett populációt, a mintavételi keretet, a mintavételi módszert, a minta méretét, valamint a mérendő vagy mintavételezett tételeket vagy eseményeket. Ezután elvégezhető a tényleges mintavétel és az adatgyűjtés. A kutatók több mintavételi módszert alkalmazhatnak, ezek közül néhány: egyszerű véletlenszerű mintavételezés, szisztematikus mintavételezés, méretmintázással arányos valószínűség, illesztett véletlenszerű mintavétel, kvótaminta, vonalmintavétel, eseményminta, rétegzett mintavétel és fürtmintavétel.

A rétegzett mintavétel olyan mintavételi módszer, amelyben a lakosság több rétegre vagy kategóriára oszlik, és minden rétegből mintát vesznek. Ez a módszer nagyon hatékony, és segíti a kutatókat abban, hogy elég tippeket találjanak a lakosság meghatározott csoportjairól. Minden stratégiát másképp lehet megközelíteni, így a kutatók egy eszközzel megtanulják, hogy melyik megközelítés működik legjobban. Bár a rétegzett mintavétel alkalmazásának előnyei vannak, vannak hátrányai is a használat során.

Az egyik hátrány az, hogy a rétegzett mintavétel több mintát igényel a lakosságtól, mivel a mintákat több rétegre osztják. Ez további költségeket jelentene a kutatók számára.

A fürt mintavételezése egy mintavételi módszer, ahol a lakosság olyan csoportokra oszlik, amelyek már csoportosultak bizonyos területeken vagy időben, és minden egyes csoportból mintát veszünk. Ez akár kétlépcsős vagy többlépcsős mintavételezés lehet. Ez költséggel és időigényes, mivel nem jár együtt a lakosság összes elemével kapcsolatos adatok gyűjtésével. Ennek a módszernek a hátránya, hogy a kiválasztott klaszter részleges lehet, és a becslések pontatlanná válnak.

Összefoglaló:

1. A rétegzett mintavételi módszer egy mintavételi módszer, amelyben a populáció több rétegre oszlik, és minden rétegből egy mintát veszünk. A fürtmintavétel olyan mintavételi módszer, amelyben a populáció olyan 2. klaszterekre van osztva, amelyek már léteznek egy adott területen, és minden egyes klaszterből mintát veszünk.

3. A rétegzett mintavétel nagyon hatékony, és pontos statisztikai adatokat kíván nyújtani, míg a mintavételezés célja a mintavétel hatékonyságának növelése.

4. A rétegzett mintavétel hosszabb időt vesz igénybe, míg a fürtmintavétel időigényes.

5. A rétegzett mintavétel több mintát igényel, mivel a lakosság több rétegre oszlik, miközben a klaszterminta nem.

6. A fürtmintavétel nagyon költséghatékony, mivel a mintákat már megadták, míg a rétegzett mintavétel drága lehet.

7. A rétegzett mintavétel lehetővé teszi a kutatók számára, hogy minden egyes réteg esetében különböző megközelítéseket alkalmazzanak, és megnézzék, melyik megközelítés a legjobb, miközben a klasztermintavétel nem.