Különbség oszcilláció és hullám között
Oszcilláció és hullám
Az oszcillációk és a hullámok két fő jelenség a fizikában tárgyalt. A hullámok és oszcillációk fogalmai széles körben használatosak számos területen, és létfontosságúak a világ megértése szempontjából. Ebben a cikkben elmondhatjuk, milyen oszcillációkat és hullámokat, hullámok és oszcillációk alkalmazását, a hullámok és oszcillációk közötti kapcsolatot, azok hasonlóságait, végül pedig a hullámok és az oszcillációk közötti különbséget.
Oscillation
Az oszcilláció egyfajta periodikus mozgás. Az oszcillációt rendszerint egy ismétlődő változásként definiálják. Az oszcilláció egy középső egyensúlyi ponton vagy két állapot között fordulhat elő. Az inga egy jó példa egy oszcilláló mozgásra. Az oszcillációk többnyire szinuszosak. A váltakozó áram szintén jó példa erre. Az egyszerű inga esetén a bob oszcillál a középső egyensúlyi ponton. Egy váltakozó áramban az elektronok a zárt áramkörön belül egy egyensúlyi ponton oszcillálnak.
Háromféle oszcilláció létezik. Az első típus a nem-csillapított oszcilláció, amelyben az oszcilláció belső energiája állandó marad. A második típusú oszcilláció a csillapított oszcilláció. Csillapított oszcilláció esetén az oszcilláció belső energiája idővel csökken. A harmadik típus a kényszerített oszcilláció. Kényszerített oszcilláció esetén az inga rendszeres időközönkénti ingadozással van ellátva.
Hullám
Mechanikus hullámot okoz a turbulencia egy közegben. A mechanikai hullámok egyszerű példái a hangok, a földrengések, az óceán hullámai. A hullám egy energia terjedési módszer. A turbulenciában keletkező energiát a hullámok szaporítják.
A szinuszos hullám olyan hullám, amely az y = A sin (ωt - kx) egyenlet szerint oszcillál. Ahogy a hullám terjed a téren, az energiája is szaporodik. Ez az energia a részecskék útján ingadozik. A másik irányba is értelmezhető, mivel az energiát a részecskék oszcillációján keresztül továbbítják.
A progresszív hullámok két típusa létezik; nevezetesen a hosszanti hullámok és a keresztirányú hullámok. Hosszirányú hullámban a részecskék rezgése párhuzamos a szaporítás irányával. Ez nem jelenti azt, hogy a részecskék mozognak a hullámmal. A részecskék csak az egyensúlyi pont helyén oszcillálnak az űrben. A keresztirányú hullámokban a részecskék rezgése merőleges a szaporítás irányára. A hanghullámok csak hosszanti hullámokból állnak, a vonallal ellentétes hullámok. Az óceán hullámai a keresztirányú hullámok és a hosszanti hullámok kombinációi.
Mi a különbség a hullámok és az oszcillációk között?
- A rezgés egy részecske vagy rendszer periodikus mozgása, amely hullámot okozhat. A hullámot mechanikus vagy elektromágneses rezgés okozza.
- A hullám miatt oszcilláció is előfordulhat.
- Az oszcilláció egy olyan jelenség, amely egy bizonyos régióhoz van lokalizálva, míg egy hullám olyan jelenség, amelyik utazik.
- Az oszcilláció megőrzi vagy megtartja a belső energiát. A hullámot az oszcilláció által kibocsátott energia hozza létre.