Növényi és állati citokinézis különbsége
Növény-Állat-Cytokinesis
A sejtciklus olyan eseményeket foglal magában, amelyek az egyik sejtosztódásból a következő sejtosztódásig terjednek. Ez elsősorban a sejtnövekedést és a sejtosztódást foglalja magában. A prokarióta sejtciklus 3 lépést tartalmaz. A sejtnövekedés az első lépés, ahol a sejt megduplázódik a méretében. A nukleáris szétválás a következő lépés, ahol a nukleáris anyag két részre osztható egyszerű megosztással. Az utolsó lépés a sejtosztódás, ahol a citoplazma eloszlik és két lány sejt képződik. Az eukarióta sejtciklusnak 5 fázisa van. G1, S, G2, M és C. Az első három fázist G1, S és G2 interfázisnak nevezzük. A sejtek növekedése és a sejtanyagok szintézise az interphase során történik. M magában foglalja a nukleáris szétválasztást, és a C magában foglalja a sejtcytokinézist. A citokinezis az az eljárás, amellyel egyetlen eukarióta sejt citoplazmáját két részre osztják, hogy két lány sejtet képezzen. Általában, a mitózis késői stádiumai alatt, megkezdődik. A növényi sejtekben egy sejtlemezként ismert elválasztó struktúra alakul ki. Ez a citoplazma közepén alakul ki. Végül egy új sejtfal keletkezik a két lány sejt között.
Mi az állati sejt citokinézise?
A nővér kromatid elválasztása a mitózis anafázisában történik. Az állati sejtben a cytokinézis röviddel ezután kezdődik. Egy kontraktilis gyűrűs és aktinszálak összegyűlnek a sejt egyenlítőjén. A kontraktilis gyűrű nem izom-miozin II-ből áll. A miozin II ezen aktinszálak mentén mozog a szabad energia felszabadításával, amikor az ATP hidrolizálódik. Ezután a sejtmembrán összehúzódik és egy hasítórudat képez. A folyamatos hidrolízis miatt ez a hasítás befelé mozog. Ez egy feltűnő folyamat, amely még egy fénymikroszkóppal is látható. Az ingerlés addig folytatódik, amíg a sejt fizikailag kettéosztódik. Az abszorbancia strukturális alapot biztosít a citokinézis befejezéséhez.
Mi a növényi sejt citokinézis?
A növényi sejtekben a citokinézis különbözik az állati sejtekhez képest. Ennek oka a sejtfal jelenléte. A növényi sejtekben a sejt közepén egy sejtlemez keletkezik. Nem alkotnak összehúzó gyűrűt. Számos szakasz lépett fel a sejtlemezképződésben. Ezek létrehoznak egy phragmoplasztot, amely a mikrotubulusok egy tömbje, a vezikulumok kereskedelme a felosztási síkhoz, összekapcsolva azokat egy csőszerű hólyagos hálózat kialakításával, a membrán tubulusok folyamatos fúziójával és azok membránlemezekké történő átalakításával és cellulóz lebontásával, a felesleg újrahasznosításával membránt és más anyagot a sejtlemezről, és végül beillesztjük a szülői sejtfalba.
Mi a különbség a növényi és az állati sejt citokinézis között? • A növényi sejtekben nem képződik egy összehúzó gyűrű, és a sejt közepén cellatábla alakul ki. Ez azért van, mert a növényi sejtnek sejtfal van. A növényi sejtekben a sejtlemez elkezd nőni és megnyúlni a sejt középpontjában. Ez alatt minden vége az ellenkező sejtfal felé növekszik. Ez a lineáris fal továbbra is nő a sejt belsejébe. Ezt addig folytatják, amíg el nem éri az aktuális sejtfalat. • Az állati sejtekben a sejt ellentétes oldalain lévő sejtmembránokat megcsípjük. Lehetővé teszi a cella megosztását. A lyukasztás addig folytatódik, amíg a két oldal meg nem ér. Amikor megérintettük, két új sejt elválik. A sejtfal olyan szerkezet, amely lehetetlenné teszi a növényi sejtek bejutását. |