Defláció vs recesszió | A defláció és a recesszió közötti különbség

A defláció és a recesszió

A defláció és a recesszió mind olyan kifejezések, amelyek olyan forgatókönyveket írnak le, amelyekben a gazdaság alacsonyabb keresletet, alacsony termelékenységet, alacsony befektetés, magasabb munkanélküliség és alacsonyabb háztartási jövedelem. Az ország központi bankja csökkenti a kamatlábakat, mint a defláció és a recesszió ellensúlyozását. A hasonlóságok ellenére számos különbség van e két fogalom között. Az alábbi cikk világosan magyarázza a feltételeket, és bemutatja a defláció és a recesszió közötti hasonlóságokat és különbségeket.

Mi a defláció?

A defláció az áruk és szolgáltatások árszintjének csökkenésével jön létre. A defláció eredményeképpen az áruk és szolgáltatások árai a fogyasztók számára olcsóbbá válnak. A kínálat tekintetében a defláció során a vállalkozások és a munkaadók csökkentik a beruházásokat, kevesebb embert bérelnek, és csökkentik a termelési szinteket, ezáltal csökkentve a kínálatot a jelenlegi alacsony kereslethez. Ezek hátrányosan érinthetik a gazdaságot, mivel a munkanélküliség növekedni fog, a kibocsátás csökkenni fog, a jövedelmek csökkenni fognak, és több ember szenved majd pénzügyi nehézségekkel. A defláció általában akkor következik be, amikor a vállalatok magas termelékenységi szintet (növekvő kibocsátási szintet) és alacsony pénzkínálati kínálatot tapasztalnak a gazdaságban, ami nem elegendő forrást eredményez a megnövekedett termékértékesítésért. A defláció elleni küzdelem érdekében a jegybank növeli a pénzkínálatot a gazdaságban a kamatlábak csökkentésével, és ezzel ösztönzi a vállalkozásokat, hogy kölcsönözzenek és többet fektessenek be.

Mi a recesszió?

A recesszió akkor jelentkezik, amikor a gazdasági aktivitás jelentősen csökken. Egy ország azt mondják, hogy recesszióban van, amikor a gazdasági visszaesés kétnegyedét vagy a negatív gazdasági növekedést tapasztalja az ország GDP-jének mértékeként. A recesszió általános negatív hatást gyakorol az ország gazdasági aktivitására, ezáltal befolyásolja az ország gazdasági és pénzügyi jólétét. A recesszió a munkanélküliség magasabb szintjét, a vállalatok alacsonyabb befektetését, az alacsony jövedelmet eredményezi, és az ország teljesítményének és GDP-jének általános csökkenését eredményezi. A recesszió során a jegybank csökkenti a kamatlábakat, ezáltal ösztönzi az egyének és a vállalatok számára, hogy kölcsönözzék, befektetnek és növeljék a kibocsátás szintjét.

Recesszió és Defláció

A defláció és a recesszió hasonlóan hasonlít egymáshoz, mivel mindkettő gazdasági visszaesés időszakához vezet. Mind a defláció, mind a recesszió eredménye meglehetősen hasonló, mivel mindkettő magas munkanélküliséget, beruházások csökkenését, alacsonyabb terméktermelést és ezzel negatív gazdasági növekedést eredményez.Mindkét helyzetben a központi bank csökkenti a kamatlábakat, hogy ösztönözze a gazdasági tevékenységet a beruházások, a kiadások és a kibocsátás növelésével. E hasonlóságok ellenére számos különbség van a kettő között.

A defláció akkor fordul elő, ha a gazdaság alacsony árszinteket tapasztal. Ez a gazdaság alacsony pénzkínálatának eredményeképpen következik be, ahol nincs elegendő forrása az áru- és szolgáltatáskeresletnek az ellátási szinthez való illeszkedéséhez. A recesszió akkor következik be, amikor a gazdaság folyamatosan alacsony gazdasági növekedést tapasztal, mint az ország GDP-je. A recessziót mind az infláció, mind a defláció okozhatja, és negatív növekedést eredményezhet a gazdasági tevékenységben.

Mi a különbség a recesszió és a defláció között?

• A defláció és a recesszió egyaránt olyan kifejezések, amelyeket olyan forgatókönyvek leírására használnak, amelyekben a gazdaság alacsonyabb keresletet, alacsony termelékenységet, alacsony beruházást, alacsony kibocsátást, magasabb munkanélküliséget és alacsonyabb háztartási jövedelmet tapasztal.

• A defláció az áruk és szolgáltatások árszintjének csökkenésével jön létre.

• Az ország azt mondja, hogy recesszióban van, amikor a gazdasági visszaesés kétnegyede vagy a negatív gazdasági növekedés tapasztalható az ország GDP-jének mértéke miatt.

• Mindkét esetben a központi bank csökkenti a kamatlábakat, hogy ösztönözze a gazdasági tevékenységet a beruházások, a kiadások és a kibocsátás növelésével.